Játék – asszociációs játékok

A játék – elmélet és gyakorlat

Nem emberi találmány. Az állatok is játszanak. Egymással, eszközökkel, velünk. Ugye nem kell ecsetelni, mi történik ha két ülő kismacska közé begurítasz egy pamutgombolyagot. Az ösztönös, testiségünkre támaszkodó játékokon túl (amelyekből a sportjátékok kifejlődtek) az ember feltalálta a kognitív, gondolkodással járó játékot is. És már csak világos, hogy elméletet is gyártott hozzá.

A játékelmélet – Neumann János

játékelmélet neumann
Neumann János és a játékelmélet

A magyar Wikipédia szerint a játékelmélet a matematika interdiszciplináris ága, amely annak a problémának a megoldásával foglalkozik, hogy mi az észszerű és egyben célszerű viselkedés olyan helyzetekben, amelyeket az jellemzi, hogy a játékban résztvevők mindegyikének döntéseit (választásait), pontosabban azok eredményét, következményét befolyásolja a többiek lehetséges döntése (választása), lényegében tehát a játékelmélet a játékban alkalmazható stratégiai mechanizmusok problémájának az elmélete.

Ahogy a számítógép működési elvét, úgy a játékelmélet alapjait is a magyar Neumann János fektette le előbb egy 1928-as dolgozatában, majd részletesebbe az Oskar Morgenstern neoklasszikus matematikus-közgazdásszal közösen írt és 1944-ben megjelent művében, amelynek címe Játékelmélet és gazdasági viselkedés volt (The Theory of Games and Economic Behavior) művében. Az elméleti matematika, a közgazdaságtan, az alkalmazott  szociológia és a pszichológia, sőt a biológia is érintett a játékelméletben, nem is szólva a számítástechnikáról, kibernetikáról, a későbbi internet technológiáról, az információ- és hálózatelméletről és főként a mesterséges intelligenciával foglalkozó tudományágakról. A gépi tanulás lehetőségeinek tanulmányozása és a mesterségesintelligencia-kutatás nem is létezhetne a játékelméletben kidolgozott stratégiavizsgálatok eredményei nélkül. (Megemlítendő, hogy 1994-ben Harsányi János magyar származású közgazdász, más kollégáival  megosztva közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott a játékelmélet területén végzett kutatásai eredményeiért.)

A játék gyakorlata: szórakozás, szenvedély

Az emberek döntő többsége nem járatos a játékelméletben és a gyakorlatban leginkább szórakozásból játszik. A felkészült profi játékosok persze tisztában vannak saját játékuk teoretikus hátterével, egy jó pókeres például nem teheti nem, hogy mellőzze a valószínűségelméletet tételeit. A szenvedélyes spílerek azonban nem igazán mérlegelik esélyeiket: akkor hajtja őket igazán a hév, amikor már semmi esélyük a nyerésre.

Asszociációs játékok, gondolattársítás

A szellemi játékok széles spektrumában különleges helyet foglalnak el a képzetek, fogalmak társítására alapozott asszociációs játékok, amelyek érdekessége talán éppen az, hogy tudománytalanok, fittyet hánynak a logikára, nem számításokon és következtetéseken alapulnak, hanem az emberi gondolkodás egyik legcsodálatosabb tulajdonságán, hogy össze nem tartozó dolgokat is egymáshoz tud rendelni valamilyen céllal. Erről itt olvashatni bővebben:

Mi az asszociációs játék? Példák

Online játék weboldalakon

Ennek a honlapnak egy másik blogból áttelepített elődjén néhány online játékfordulót bonyolított le a játékmester, ezek induló oldalaira alább lehet átlépni:

Asszociációs játék: Kapcsolj, egészítsd ki, rakd össze

Asszociálj, rakd össze

Rakd össze! Hármasugrás: játékszabály, példa

Játékszabály, példák

Az itt található hivatkozások már nem működtek, töröltem a linkeket.

  • > Ludus csoport a Facebookon – a játék operatív színtere
  • A legfrissebb feladványok
  • Leírás, megoldási példák
  • A játék állása – PONTVERSENY

Korábbi asszociációs játékom: MŰCÍMEK / HIÁNYZÓ ELEM

  • Eredményhirdetés és 50 feladvány
  • Leírás: Műcím megfejetése; melyik a hiányzó elem

Utóbbi bejegyzések Játék kategóriában ehelyt